2011. január 16., vasárnap

7.fejezet












A kis testvér jó cselekedete.






Egy gyünyörü fehér lovat láttam az egyik fához ki kötve.
Le szálltam Árnyékról és oda mentem hozzá, kikőtötem mellé Árnyékot is.


- Szia! Hát te kihez tartozol? De szép vagy, mi a neved?simogattam meg a sörényét és a nyakát.
- A neve Hó tündér.halotam egy hangot de nem fordultam meg.
- Hát már itt se hagysz nyugtot nekem? fordultam vele szembe. és meg lepődtem hogy nem Sebastian áll velem szembe ha nem az Öcse
- Szia Bella! Ha zavarok akkor el mehetek.
- Jaj nem Jeremy de hogy is csak azt hitem a Bátyád az.
- Értem!hajtotta le a fejét. - Nem beszélgetünk egy kicsit?
- De miért ne. mosolyogtam.
- Oké!
Le ültünk egy más mellé. És egy ideig egy más mellet ültünk.
- Miről szeretnél velem beszélgetni?
- Rólad és Sebastianról.
- Akkor azt hiszem nincs miről beszélnünk..néztem rá
- De Sebastian nak rószul esik hogy el utasítod állandóan.
- Nekem pedig az esik rószul hogy bele akarna kényszeríteni egy házasságba. néztem rá csúnyán.
- Tudom és elhiszem hogy rosszul esik.tedte a vállamra a kezét.- És híd el a hogy a bátyám nak sem könyü, eleve azért ment ma el érted hogy beszélgessetek.
El kezdtem gondolkozni a nap eseményein és vissza kezdtem emlékezni hogy mit beszélgetünk a házunk előtt mikor haza hozott.
„”- Na végre! Ha most meg bocsátasz, mennem kell mert sok leckét kaptam.szálltam le a motorról.
- Most miért vagy ennyire ellenséges? kapta el a karomat
- Csak meg probálak távol tartani magamtól.
- Miért? Amikor tudod hogy mit kérnek tőlünk a szüleink?
- Azért hogy te is és én is a lehető legg kevesebbet szenvedjünk.
- Te hát te szenvedsz meletem? És közelebb hajolt.
- Most inkább megyek…… forditotam hátat neki
- Ugye tudod hogy nem kerül herjük el a sorsunkat.” „
-
Szóval akkor ezért ragaszkodott házzá hogy haza visz.suttogtam halkan.
- Igen! De te megint le ráztad. nézet rám csúnyán.
Hirtelen mérhetetlenül nagy bűntudatom lett.”Lehet hogy tény leg beszélnem kéne Sebastiannal?”
El megyek hozzá most és beszélek vele, nem inkább majd Szerdán.”
Döntöttem el magamba.
- Gyere Jeremy induljunk már késő van és lassan kezd sötéted ni is.
- Rendben! De akkor meg ígéred hogy beszélsz a bátyámmal?nézet rám kis kutya szemekkel.
- Meg ígérem hogy beszélek Sebastiannal.
- Oké! Akkor indul hatunk.
Egész úton nem szóltunk egy máshoz mikor egy elágazáshoz értünk ott köszöntünk el.
- Hát szia Bella jó éjszakát előre is.
- Neked is Jeremy. Szia!
Mikor vissza értem a tanyára már szinte mindenki vissza hozta a lovait.


Hó tündér

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése